„Van egy híd… Egy olyan híd, amelyhez nem kell kő, nem kell beton, nem kell építőmunkás. Mégis,
szilárdabb, erősebb bármilyen emberkéz alkotta hídnál. Nincs állandó helye, mindig ott keletkezik, ahol
szükség van rá. Ott keletkezik, ahol két ember találkozik.”
„Ott van nyáj, ahol jelen van a Pásztor, Jézus Krisztus. Ha őt kivesszük belőle, csak idő kérdése a
szétszóratás. A szeretet azonban összetart” - mondta Takaró András lelkipásztor, a Délpesti Református
Egyházmegye esperese a kiskunlacházi gyülekezetben tartott hálaadó istentisztele- ten. A közösség a megújult
templomban ünnepelte Takaró András helybeli lelkész szolgálatának és az énekkar megalakulásának huszadik
évfordulóját.
Bizalomteljes légkörben és összetartó közösségben lehet és érdemes az evangéliumról beszélni -
vélekedik Takaró András református lelkész. A kiskunlacházi református gyülekezet lelkipász- tora - immáron
a délpesti egyházmegye esperese - éppen húsz esztendővel ezelőtt lépett elő- ször a lacházi templom
szószékére. Hogy milyen érzések kavarogtak benne akkor és most, arról a huszadik évfordulót ünneplő hálaadó
istentiszteletet követően mesélt nekünk.
2023. november 19.
Mivel pedig közben sok idő telt el, és a hajózás is veszedelmessé vált, hiszen a böjt is elmúlt már,
Pál figyelmeztette őket: Férfiak, látom, hogy a további hajózás nemcsak a rakományban és a hajóban
okozhat nagy kárt, hanem életünket is veszélyezteti. De a százados inkább hitt a kormányosnak és a
hajótulajdonosnak, mint annak, amit Pál mondott. A kikötő nem volt alkalmas a telelésre, ezért a
többség úgy döntött, hogy továbbhajóznak onnan, hátha eljutnak Főnixbe, ahol áttelelhetnek. Ez Kréta
egyik kikötője, amely délnyugat és északnyugat felé néz. Mivel pedig enyhe déli szél kezdett fújni,
azt hitték, hogy megvalósíthatják elhatározásukat, felszedték tehát a horgonyt, és továbbhajóztak
Kréta közelében.
Nemsokára azonban a sziget irányából lecsapott az Eurakvilónak nevezett szélvihar. Mikor az magával
ragadta a hajót, úgyhogy nem tudott a széllel szemben haladni, rábíztuk a hajót, és sodortattuk
magunkat vele. Amikor egy kis sziget, Klauda szélárnyékos oldalára befutottunk, nagy nehezen ugyan, de
meg tudtuk tartani a mentőcsónakot. Miután ezt felvonták, óvintézkedéseket tettek: alul átkötötték a
hajót, és mivel féltek, hogy a Szirtisz tengeröböl zátonyaira futnak, a horgonyt leeresztették, és úgy
sodródtak tovább. A vihar hevesen hányt-vetett bennünket, ezért másnap kidobálták a hajóterhet,
harmadnap pedig a hajó felszerelését dobálták ki saját kezükkel.
Mivel pedig sem a nap, sem a csillagok nem látszottak több napon át, és erős vihar tombolt, végül
elveszett megmenekülésünk minden reménye. Minthogy már sokat éheztek is, Pál felállt közöttük, és így
szólt: Az lett volna a helyes, férfiak, ha rám hallgattok, és nem indulunk el Krétából, hogy
elkerüljük ezt a veszélyt és ezt a kárt. Én azonban most is azt tanácsolom nektek, hogy bizakodjatok,
mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó. Mert ma éjjel elém állt annak az Istennek az
angyala, akié vagyok, és akinek szolgálok. Ez azt mondta: Ne félj, Pál, neked a császár elé kell
állnod, és Isten neked ajándékozta mindazokat, akik veled vannak a hajón. Ezért bizakodjatok, férfiak!
Én hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta. Egy szigetre kell kivetődnünk.
Déli harangszó a kiskunlacházi református templomból - Kossuth Rádió
2015. január 5.
MP3 HARANGSZÖVEG Református istentisztelet közvetítése a kiskunlacházi református templomból - Kossuth Rádió
2012. december 25. KARÁCSONY
MP3